Kialakulásuk:
A felhőket több millió apró, nagyon könyű vízcsepp, vagy jégkristály alkotja, összetétele a magasságától függ. Akkor alakulnak ki, mikor a levegő a harmatpontjára, vagy az alá hűl, és megindul a kicsapódás (kondenzáció). Ehhez feláramlás, vízgőz, füst, kondenzációs illetve jégképző magvak szükségesek. A feláramlásnak négy oka lehet:
1) a talaj felmelegedése
2) orográfiai (amikor a vízszintes légmozgást a domborzat felfele irányítja)
3) a felszíni légtömegek összeáramlása (konvergencia)
4) időjárási frontok
Osztályozásuk:
A harmatpont
A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. A harmatpontnál alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció. A harmatpont lehet fagyáspont alatti hőmérséklet is. A harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie, hogy a benne lévő vízgőz vízzé csapódjon ki. Amikor a harmatponti hőmérséklet a fagyáspont alá süllyed, ezt fagypontnak hívják, ekkor a vízgőz már nem képes többé harmatot létrehozni, helyette zúzmara vagy dér képződik. Magasabb hőmérsékleten a vízgőz résznyomása (parciális nyomása) növekszik, ezért több víz párolog el. A vízgőz tulajdonsága nem függ a levegő jelenlététől. A harmat képződése mindig előfordul a harmatponton, ha csak gáz van jelen, ahol vízgőz van. A harmatpont a vízgőz egyenletes funkciója, így meghatározható a vízgőz parciális nyomásából és fordítva is. Egy adott barometrikus nyomásnál, hőmérséklettől függetlenül, a harmatpont mutatja a vízgőzmolekulák mennyiségét ("mole fraction") a levegőben, vagy másképpen: meghatározza a levegő specifikus nedvességét. Ha a barometrikus nyomás úgy nő, hogy a vízgőzmolekulák mennyisége nem változik, a harmatpont szintén követő módon növekedni fog. Csökkentve a vízmolekulák mennyiségét, a harmatpont vissza fog állni előző értékére. Ugyanígy, ha nő a "mole fraction" egy nyomásesés után, az azt hozza magával, hogy a harmatpont visszaemelkedik előző értékére. Ez okból, azonos harmatpontnál New York és Denver esetében (amelyik magasabban fekszik) a magasabb levegőfrakció miatt Denverben több vízgőzt tartalmaz, mint New Yorkban.